Felavatják Pákozdon a honvédség történelmét bemutató emlékparkot

2010-03-10

Felavatják Pákozdon a honvédség történelmét bemutató emlékparkot

A külső szemlélő számára is nyilvánvaló, hogy az elmúlt egy év tized során jelentős beruházás zajlott Székesfehérvár szomszédságában Pákozdon az 1848-as forradalom és szabadságharc első csatájának emléket állító obeliszk környezetében. A beruházás célja, egy emlékpark megvalósítása volt, mely országos tekintetben is rendhagyó vállalkozásnak számít. A cél nem kevesebb, mint a Magyar Honvédség megalakulásától kezdve több állomáshelyen végzett nevezetes eseményeit az elmúlt 160 éves történelméről bemutatni.

A látogatók korszerű technika segítségével bepillantást nyerhetnek az első világháborús katonák hétköznapjaiba, végig sétálhatnak egy valódi lövészárok rendszeren. Megszemlélhetik a magyar békemissziónak emléket állító műveket. A parkban helyet kapott a Vitézi Rend oszlopa és az aradi 13 vértanúra emlékeztető oszlopcsoport is. A felsorolás koránt sem teljes, de az bizonyos, hogy a több helyszínes, korszerű installációval elkészített létesítmény minden korosztály számára tartogat meglepetést.

Az éveken át zajló építkezéseket és kialakításokat követően Pákozdon március 12-től teljes díszében pompázhat a park, amely elkészültével a látogatók számára is megnyílik.

Az emlékközpont kialakításában a Honvédség és Társadalom Baráti Kör (HTBK) Székesfehérvári Szervezetének és Görög István ezredesnek, a szervezet titkárának úttörő szerepe van.
– A Pákozdi katonai emlékhely kialakítása nem előzmény nélküli. Kezdetei a rendszerváltáshoz nyúlnak vissza. Az akkori Magyar Néphadseregből átalakuló, a Magyar Köztársaság védelmére hívatott új Magyar Honvédség nem nélkülözhette akkor sem a civil társadalom támogatását. Hiszen a honvédség nem önmagáért van, hanem a társadalom akaratát hajtja végre beszél a kezdetekről Görög István, aki hozzáteszi, érdekes kérdésként merült fel akkoriban, hogy az állampolgár nem csupán “elszenvedője” a védelemnek, de aktív alakítója is annak.

Annak érdekében, hogy mindezen cél érezhetővé váljon, alakult meg a Honvédség és Társadalom Baráti Kör, amely kiemelt feladatának tekinti, hogy a honvédelem ügyét minél közelebb vigye az állampolgárokhoz.

Amikor 1995-ben Dr. Gyuricza Béla vezetésével megalakult a baráti kör, a vezetőség sokat tárgyalt arról, hol vannak azok a felületek, ahol nézeteiket szélesebb közönség előtt is kifejthetik. Ekkor indult el a „Székesfehérvár Köszönti Katonáit” rendezvénysorozat a város főterén, és számos vitadélutánra is sor került.
Akkoriban Magyarország nem volt NATO- tag, a baráti kör látogatást tett egy-egy békefenntartásban szolgálatot teljesítő alakulatnál. Szinte fantasztikusnak tűnt annak felvetése, hogy a sorkatonai szolgálatot a honvédségen belül felválthatja egy önkéntes hadsereg.

– Kezdetben Székesfehérvár környezetében szerveztünk rendezvényeket, és megalakulásunk évében szeptember 29-hez kapcsolódóan Pákozdon rendeztünk önkormányzati vezetőkkel kerekasztal beszélgetést, a fiatalok számára pedig honvédelmi sportvetélkedőt hirdettünk – emlékezik vissza Görög ezredes.

Mindez nem a véletlen műve, hiszen a Pákozd-Sukorói csata már önmagában is a magyar történelem egy döntő “eseményének” minősül. Ezen túl pedig beépült a magyarság tudatába is. Korosztályok, nemzedékek sokasága számára csengett ismerősen a hely neve: „Pákozd”. Kiváló hívó név mind a mai napig.

Tudni kell, hogy szeptember 29-ét hosszú évtizedeken át 1992-ig a Magyar Néphadsereg, majd a Fegyveres Erők napjaként ünnepelték, míg végül bekövetkezett a váltás a “Magyar Honvédelem Napja” elnevezéssel.
-Ebből is látható, hogy a kilencvenes évek elején a régi és az új egymás mellett éltek, s akkor sokan úgy gondoltuk Székesfehérváron, hogy nem kell mindent elfelejteni csak azért, mert az előző korszakból származott. A meglévő hagyományokhoz és helyszínekhez, legalább egy civil szervezetnek érdemes ragaszkodnia – hangsúlyozza a szervezet titkára.
1992-ben az addig a Magyar Honvédség tulajdonában álló pákozdi emlékoszlop és környezete könyvjóváírással került át Pákozd község önkormányzatának tulajdonába. Ám az önkormányzat is igen csak szűkös lehetőségekkel rendelkezett, s 1995-re, a HTBK megalakulásának évére az emlékhely környezete meglelhetősen elhanyagolt állapotot mutatott.
Elsőként tisztázni kellett, milyen lehetőségeket, értékeket rejt a Velence-tó lankáinál elterülő zöldövezet. Az akkor még málladozó történelmi obeliszk mellett helyezkedett el a Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága fenntartásában működtetett múzeum. Mindez egy 1,6 hektáros területen volt található, amelynek akkoriban még a határai sem voltak kellően ismertek. A közelben kialakított parkolóhelyen a csapadék méretes árkokat vájt ki magának. Hiányozott a helyszínt a nagyközönség előtt népszerűsítő média és marketing tevékenység. A látogatói létszám alacsonynak volt nevezhető, ennek ellenére az emlékhelyet évente ezrek keresték fel.
A tapasztalatok alapján megfogalmazódott, hogy a helyszín történelmi öröksége, és a célközönség egyaránt érdemesült arra, hogy egy jóval reprezentatívabb terület alakuljon ki Pákozdon. Mindehhez forrásokra kellette lelni.
“De hát ki lesz a jövendő feladatok programgazdája és szervezője?” – tették fel a civil szervezetben több mint egy évtizede a logikus kérdést. Pákozd önkormányzata és Fejér megye múzeumának illetékesei egyaránt azt felelték, szívesen segítenek és csatlakoznak a megvalósítandó feladatokhoz, ám nekik is véges az erejük és anyagi forrásuk.
– Két esztendővel később 1997-ben már el kezdetünk készülődni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára. Felhívásban fogalmaztuk meg a kijelölt célt, az emlékhely helyreállításának feladatát. Sokan jelentkeztek támogatóként és segítőként, közös céllá vált a szándék, hogy 1998-ban valóban közös ünnep lehessen Pákozdon. Egyértelmű volt a számunkra, hogy támogatnunk, segítenünk kell egy olyan társadalmi mozgalom kibontakozását, amely azt célozza meg, hogy első ütembe helyreállításra, majd végeleges állapotába helyezze a katonai emlékhelyet. Az első felújítási és karbantartási munkálatok elkészültek, honvédségi segítséggel rendezték a terepet, ekkor készült el a szomszédos Don – kanyari emlékkápolna megközelíthetőségét elősegítő, dombon felvezető gyalogút is.

Még a kétkedők számára is bizonyító erővel hatott, amikor a szabadságharc 150. évfordulóján közel negyvenezer fő látogató részvételét regisztrálhatták az emlékhelyen. Az ünnepen a nagy számú látogatók mellett a honvédelem teljes vezetése és több országgyűlési képviselő is megjelent. Ez megerősítően hatott a baráti kör tagsága számára, hogy a meghatározott irány helyes. És a környezet számára is tudtul adta: erre a civil szervezetre érdemes odafigyelni.

– Elhatároztuk hogy a múzeumi épületrészben egy emeleti tetőtér kialakításával, osztálytermeket építünk meg. Így lehetőség nyílna iskolai történelmi előadások számára is. Elkészítését 1999-re terveztük. Sajnos az év májusában szervezetünk akkori elnöke, Dr. Gyuricza Béla tábornok elhalálozott, s ebből következően tervezett célunk megvalósítása is lelassult.

A következő esztendő a millecentenárium esztendeje volt, az ünnepségsorozat részeként további fejlesztésekre nyílt lehetőség pályázati támogatások elnyerése útján. A HTBK szervezete ekkor úgy döntött, hogy a megkezdett, de a tragikus események miatt félbe szakadt emeleti tér kialakítását tovább folytatja. A szervezet lényegében ekkor jelent meg önálló forrásokkal rendelkező építtetőként az emlékhely történetében.

Görög ezredes szerint szükséges, hogy az emlékpark látogatói képesek legyenek beleképzelni magukat a „katonakörülmények” közé, hogy folyamatában láthassák a magyar katonaság egykori és jelenlegi szerepvállalását, tevékenységét. Erre azért is van szükség, mert a mai fiatal generációk számára már nem adatott meg ugyan az a katonaélmény átélése, amellyel apáik, nagyapáik korosztálya rendelkezett.
Mindehhez a tervek szerint a legmegfelelőbb körülményeket, feltételeket úgy lehet kialakítani, hogy bemutatják, az első honvédek, itt Pákozdnál véreztek el, az utódaik pedig ott harcoltak az első és a második világháború harcmezején és napjainkban kitartóan küzdenek a békefenntartás szolgálatában is.
Az emlékpontok stációi sok mindenre lehetőséget kínálnak, így például a történelmi folyamatok bemutatására, amely hozzásegíthet egyfajta érzelmi azonosulás kialakulásához. Az állomásokon élethű technika segítségével bepillantást nyerhetünk egy katona életének mindennapjaiba, és választ is adhatnak arra a kérdésre, hogy “ha én ilyen helyzetbe kerülnék, hogyan élnék akkor”.
A tervezők szándéka szerint a látványelemekkel tarkított pontokon szó szerint megfoghatóvá válik: a korábban élt állampolgár hogyan szolgálta a hazát, és miként volt képes – esküjéhez híven -hősiesen helytállni.

Több korszakelem segítségével épült fel egy olyan szellemi ív, amely 1848. szeptember 29-i pákozd- sukorói csatától kezdődik és átöleli a történelem 160 évét. Köztes időben pedig részletesen “beszámol” az első és második világháború eseményeiről, a 136 év sorkatonaság idejéről, életképek, valósághű technika, szemléltető eszközök, információs táblázatok segítségével. Helyet kapott napjaink katonaságát és a békefenntartást bemutató kiállítás, amelynek az új épület ad otthont. Ennek végső kialakítása most ölt testet – fogalmaz Görög István.
A Szigeti és László Mérnöki Iroda Kft. által megtervezett projekt megvalósulását az Európai Unió mintegy 220 milliós támogatásával segítette. A kialakítás bonyolult folyamatát Pákozd Község vezette konzorcium Takács János polgármester úr irányításával végezte. Az emlékhely összességben 267 millió forintos összberuházás keretében valósulhatott meg, 85%-os támogatással, ami azt jelenti, hogy komoly önrésszel kellett hozzájárulnia a konzorciumi tagoknak. Ebben is a pákozdi polgároknak volt a nagyobb szerepük.

Minden értelemben egy új szellemiséget hordozó emlékhelyről van szó, amely már a nevében is utal az első számú célközönségre, hiszen a Katonai Emlékpark Pákozd (KEMPP) elnevezéssel nem titkoltan a fiatalabb korosztályok érdeklődését kívánják elsősorban felkelteni.
Tévedés lenne azonban azt mondani, hogy a végső kialakításhoz közeledő emlékhely területén csupán a magyar honvédség dicső múltjának szándékoznak emléket állítani. A terület mindig is rendelkezésre állt a szervezet általános és középiskolás korosztályokat foglalkoztató Military Klubjának rendezvényeire, de kiváló helyszínnek bizonyult a tavaszi-őszi időszakot átölelő főiskolásokat is mozgósító harci túrák számára.
A számadatok is beszédesek. A statisztikák szerint ugyanis Pákozdra évente 25-30 ezer ember látogat el. Nem csak az ország számos pontjáról érkeznek vendégek, de a határon túlról is. Nem kizárt, hogy közülük sokan csak a kiállítás anyagának köszönhetően kapnak átfogó képet a magyar honvédség múltjáról, jelenéről.

Görög István úgy véli a Katonai Emlékpark rengeteg további lehetőséget hordoz magában, s emiatt a baráti körnek a következőkben nem az építésre és fenntartására, hanem a tartalmi tevékenység továbbfejlesztésére, csinosítására, bővítésére kell koncentrálnia. A helyszín felavatásával egy időben a működtetés és az üzemeltetés minden nyűgét-terhét egy nonprofit közhasznú kft. veszi át, amely a továbbiakban azért felelős, hogy a látogatóknak fontos szolgáltatások napra készek legyenek, s hogy a lehetséges hibákat kiküszöböljék.
Kiemelt fontosságúnak számít a terület informatikai hálózata. A HTBK korszerű számítástechnikai háttérrel látta el a bemutatótermet, az előadótermet és vendéglátó egységet is magába foglaló múzeumi központot. Ha a központ elnyeri a látogatók tetszését (s erre minden esélye megvan) akkor nem csak a község de a térség idegenforgalmi látogatottsága is jelentősen javulni fog. Mindez egységes fejlesztést és együtt gondolkozást jelent. Orgovány István elnökletével működő Emlékhely Bizottság feladata az egyeztetés, amit az eltelt hét évben kiemelkedően eredményesen végzett, így a Honvédelmi Minisztériummal, Székesfehérvár MJ Város és Fejér megye önkormányzatával, a VADEX Ztr-vel és a többi együttműködő szervezettel közösen. Ez egy rendszeres, a mindennapokban is megvalósuló együttműködést jelent a felek között, amelyre – mint az ezredes mondja – országosan sincs sok példa. Az elért eredmény így valóban közös.

Bár térben igen csak távol esik a pákozdi helyszíntől, mégis jelentős kapcsolatban áll a 2009-ben az olaszországi Doberdóban felújítva átadott első világháborús katonai kápolna. S hogy melyek is ezek a kapcsolatok?
– Európában számos együttműködés alakult ki első világháborús emlékhelyek felkutatására. Ehhez szervesen illeszkedik a világháborúban harcolt magyar katonák emlékeit összekapcsoló útvonal – magyarázza el Görög ezredes. Ennek egyik “munkaneve” a “Béke útja”, amelynek nyomvonalán végighaladva az emlékpontokat virtuálisan össze lehet kötni. A későbbiekben, szélesebb együttműködés keretében, iskolai és családi kirándulás keretében fel lehet keresni helyszíneket. Az útvonal egyik ilyen állomása a doberdói egykori hadszíntér.
S hogy mi lenne az értelme? A válasz is könnyű rá: az unióban, a határok virtuálissá alakulásával együtt, a népek közötti fegyveres harcok is a múlté lehetnek. Ezt nem csupán emlegetni kell, de a felnövekvő nemzedékeket újból és újból emlékeztetni kell a hősiesség és hazaszeretet magasztos nagyságára és harcok értelmetlen pusztításaira egyaránt.

Napjainkban egyre többen járnak Észak-olasz, és Szlovén területekre nyári szabadságuk eltöltésére. Az utazók közül sokan talán nem is sejtik, milyen emlékek mellett haladnak el az autópályákon. A történelmi emlékekről a magyaroknak is illene tudnia. Mind ez arra ösztönözte a HTBK vezetését, hogy csatlakozzon olyan fejlesztésekhez, együttműködőként és támogatóként, amelyeket külföldi állam, vagy azok önkormányzatai kezdeményeztek. Ennek ékes példája lehet a doberdói fennsíkra 2014-re tervezett közös európai emlékpark, ahol az egykori harcok idején mindkét oldalon százezrek haltak hősi halált. A nagy európia beruházásnak és programnak ehhez illeszkedő egyik emlékpontja lehet a Pákozdi Emlékpark.
A létesítmény megvalósításában további nélkülözhetetlen segítséget nyújtott a HTBK és Pákozd önkormányzatán kívül a Magyar Honvédség, a Honvédelmi Minisztérium, Sukoró önkormányzata és több civil szervezet is.
A baráti kör 15 éves jubileumát májusban ünnepli. E jeles évforduló pedig mindenképpen számvetésére ösztönözi a tagságot. A “hogyan tovább, melyek legyenek következő lépések?” felmerülő kérdéseire az idei közgyűlésen kell válasz találni.

Szűcs Gábor

HTBK tag
újságíró

Fotók: Bödő Viktória