/1944. július 25- 2016. október 25./
Mindenszentek és a halottak napja előtt egy újabb kiváló Barátom, KRAJCSOVICS ISTVÁN nyugállományú honvéd ezredes távozott el tőlünk örökre!
Nehéz most írnom megint egy újabb nekrológot. Egyik barátom írta nemrég nekem a 70. születésnapom alkalmából köszöntőjében: reméli, hogy mostanában nem kell újabb barátomról megemlékezést készítenem!
Sajnos a kegyetlen sors megint közbeszólt és áthúzta a számítást!
Nemrég megjelent “Szárszói gyökerek, győri törzsek, fehérvári ágak” című második könyvem utószavában írtam, hogy két barátom, köztük Krajcsovics István egészségi állapota miatt aggódom.
Mert sajnos Pistát három évvel ezelőtt megtámadta a gyilkos kór, amely sorra szedi áldozatait honfitársaink közül. Erős katonaként azonban bátran küzdött ellene. Ez a harc eleve reménytelennek tűnt, de volt olyan időszak amikor az ezredes állt egy kicsit jobban. Azután fordult a kocka és a betegség végleg legyőzte őt!
A könyvemben említett másik barátom, dr. Györe Attila vezető jogügyi főtanácsos szerencsére meggyógyult. A harc állása tehát döntetlen.
Nehezen tudok megbarátkozni a gondolattal, hogy Pista Barátunk többé nem tud velünk utazni a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének bel-és külföldi kirándulásain.
Sok helyen megfordultunk együtt. Jártunk Brüsszelben a NATO politikai főparancsnokságán és Monstban is, a Hadműveleti Főparancsnokságon. Bebarangoltuk Erdély csodálatos tájait, Törökország nevezetességeit. És mindig vele laktam a szállodában. Sokat beszélgettünk hivatásáról, családjáról, amelyet nagyon szeretett.
Három évvel ezelőtt Zalakaroson is, ahol üdülési joga volt, eltöltöttünk egy kellemes hetet. A Sóstói Stadionban is családjával együtt néztük meg Az István, a király című rockopera jubileumi előadását.
Tehát nagyon sok közös emlék fűz a személyéhez. Mindig eljött a Sándor, József napi baráti összejövetelünkre. Igazi közösségi ember volt, aki nagyon jó hangulatot tudott teremteni. A csúcspont az volt, amikor elénekelte a Rákóczi megtérése című dalt. Igen, mert Pista nagyon szépen tudott énekelni,a hajdanán tagja volt a Magyar Néphadsereg Központi Kórusának is.
Októberben felhívtam telefonon, hogy nemsokára megtartom, Varga Lajos barátommal közösen, a 70. születésnapunk alkalmából a baráti összejövetelt és remélem, hogy részt tud majd Ő is ezen. Mondta, hogy egy újabb kezelés előtt áll, még nem tudja, hogy novemberben sikerül-e neki köztünk lenni.
A sors azonban döntött: Pista Barátom már nem tud eljönni erre az összejövetelre. Majd ott fentről figyelemmel kíséri rendezvényünket. És az angyaloknak elénekeli tiszteletünkre az említett szép dalt. Mi pedig majd kegyelettel emlékezünk Reá!
A kiváló katonára, a főtisztre, aki nagyon sokáig szolgálta hazáját különböző beosztásokban. Utoljára a Magyar Honvédség székesfehérvári Összhaderőnemi Parancsnokságán katonai jogászi munkatársként. Amikor elérte a főtiszti korhatárt, nyugállományba vonult. De fontos munkájára polgári alkalmazottként, még évekig számítottak.
Azután úgy döntött, hogy most végleg nyugdíjba megy, mert a családjával akarja tölteni a mindennapjait. A családjával, amelyért mindent megtett. Imádta feleségét, lányait. Kata lánya a jogi egyetemet elvégezve, szintén a katonai pályát választotta.
Pista a Rendőrtiszti Főiskola elvégzése után is állandóan képezte magát. Katonai főiskolát is végzett, diplomát szerzett a Veszprémi Egyetemen és a NATO tanfolyamon.
SFOR katonaként is szolgált, 2000-ben pedig Okucaniban teljesített külszolgálatot, a békefenntartó magyar katonai misszióban.
1997-ben kiérdemelte a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt kitüntetését.
1998-ban a Jeruzsálemi Templomos Lovagrend lovagjává ütötték a tihanyi altemplomban.
És még tovább sorolhatnánk a munkája során kiérdemelt elismeréseket.
A latin mondás úgy tartja: “Mors certa, hora incerta!” Azaz: A halál biztos órája bizonytalan. Nem tudhatjuk, hogy vajon mikor kelünk át Charon csónakjával az alvilági Styx folyón.
De, amíg még bírjuk ezt az egyáltalán nem könnyű életet, emlékeznünk kell elhunyt barátainkra!
Kedves Pista Barátunk! Úgy gondoljuk, hogy csak fizikai értelemben haltál meg, mert munkásságod, emléked itt él a szívünkben! Nyugodjál békében! Emlékedet, barátságodat kegyelettel megőrizzük! És ez nemcsak a szokásos sztereotipia!
Gyászolják: felesége, Veronika, lányai: Kata és Rita, veje, rokonai, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezete, katonatársai, barátai, ismerősei, szomszédai.
Temetése, katonai tiszteletadással 2016. november 17-én, csütörtökön 11 órakor lesz a Székesfehérváron, a Béla úti temetőben.
Családja, rokonai, barátai, katonatársai ekkor búcsúztatják és kísérik el utolsó földi útjára.
Csató József